Pánikroham kerülgetett, amikor arra gondoltam, hogy Ildikó asszony hamarosan hazaérkezik és én nem fogom tudni megmondani, hogy hol van a kisfia, Öcsike, akit rám bízott.
– Naaa! Jutka! Kérlek!
– Szó sem lehet róla, Öcsike! Nincs kedved bújócskázni?
– Csecsemőset szeretnék játszani!
– Nem lehet!
– Félsz, hogy fájni fog?
– Öcsike!
– Nem fogom megharapni a cicidet! Vigyázni fogok!
– Anyukáddal szoktál ilyet játszani?
– Nem engedi, hallani sem akar róla!
– Na látod! Én sem! Tíz éves gyerekkel nem illik ilyet…!
– Még csak kilenc vagyok!
– Inkább nézzünk meg egy filmet! Például ezt! Nagyon jó lesz! Neked való! Hahó, Öcsi! A főszereplő kisfiút is Öcsinek hívják.
– Légyszi, légyszi! Húzd fel a pólódat, és szoptass meg! Éhes vagyok! Oááá, oááá!
– Dehogy szoptatlak! Ha még egyszer benyúlsz a pólóm alá …!
– Gyerekeket nem szabad bántani! Megmondalak anyukámnak!
– Félreértettél. Nem akartalak „bántani”. Idegesítően viselkedsz!
– Bocsánat! Szeretlek!
– Én is szeretlek!
– Cuki vagyok?
– Igen, cuki vagy.
– Okos vagyok?
– Igen, az vagy!
– Segítesz majd a leckeírásban? Te is okos vagy?
– Segítek, persze. Hogy okos vagyok-e, azt nem tudom.
– Nem tudod, hogy okos vagy-e? Segítek. Melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás?
– Erre a kérdésre még a filozófusok sem tudják a választ.
– A tojás volt előbb! A dinoszauruszok már akkor tojással szaporodtak, amikor a tyúkok még nem is léteztek a Földön.
– Igaz. Én a tyúkra és a tyúktojásra gondoltam.
– A dinoszauruszok miért nőttek olyan hatalmasra? Akkoriban kisebb volt a földi gravitáció?
– Nem tudom, erről még nem hallottam.
– Hány hold a Hold?
– Hogy értve?
– Egy nap hány nap a Napon?
– Hogy micsoda? Ja, igen. Egy?
– A Nap 25 óra alatt fordul meg a tengelye körül, tehát a helyes válasz: egy nap a Napon huszonöt napig tart.
– Nem vagy éhes? Készítsek uzsonnát?
– Ha a Napra szállva nem égne el az űrhajós, akkor reggel vagy délben lenne hosszabb az árnyéka ?
– Reggel. Délben a legrövidebbek az árnyékok.
– Tévedés. A Napon nem lenne árnyéka az űrhajósnak. A Nap nem felülről sütne rá, hanem alulról.
– Ez egy beugratós kérdés volt?
– Játsszunk csecsemőset! Jönne tej a cicidből, ha erősen szívnám?
– Ezt kezdem unni! Szerintem bújócskázzunk!
– Ha anyukám téged választ, akkor fogsz velem később csecsemőset játszani?
– Természetesen nem. Öcsike, mi legyen az uzsonna?
– Van autód?
– Van.
– Elektromos autód van?
– Sima benzinmotoros. A szüleimtől kaptam ajándékba.
– Szereted az állatokat?
– Persze.
– Szoktál húst enni?
– Szoktam.
– Öltél már állatot? Csirkét például? Vagy kismalacot? Nyuszit?
– Nem szoktam állatokat ölni! A lakásomban még a pókot is befőttesüveggel fogom meg, és kidobom az ablakon.
– Ezek szerint boltban veszed a megölt állatok húsát?
– Hol máshol?
– Ha nem játszol velem csecsemőset, akkor bújócskázzunk! Számolj el százig!
– Egy, 2, három, 4, öt…
Egy órán keresztül kerestem. Arra gondoltam, hogy telefonon segítséget kérek a rendőrségtől, de rájöttem, nem tudnék mit mondani: bújócskázás közben elvesztettem a lakásban egy gyermeket?
Amikor az édesanya megérkezett, még mielőtt bármit mondhattam volna, Öcsike előbújt egy szekrényből. Pedig ott is kerestem. Többször is.
Félig még a szekrényben volt, de már elkezdett panaszkodni, hogy bármit kérdezett, semmire nem tudtam válaszolni, és hogy meg akartam őt pofozni, mert csecsemőset akart velem játszani, és szenvednek miattam az állatok, mert megeszem őket. Az autómmal pedig mérgezem a levegőt, a gyerekeket, bácsikat és néniket, és inkább elbújt egy szekrényben, mert fél tőlem, és nem akarja, hogy én legyek a bébiszittere.
( Epilógus. Jutka megszakította filozófiai tanulmányait és gyógypedagógusi diplomát szerzett. Az egyetemen megismerkedett leendő férjével, a későbbi finn miniszterelnökkel, Leo Eronnuttal, akitől négy év után elvált. Két fiú gyermekét egyedül nevelte. 2037- ben klímamenekültként érkezett egy finnországi településre, ahol bébiszitterként kereste kenyerét nyugdíjba vonulásáig. Írni kezdett. Regényeit, versesköteteit a világ számos nyelvére lefordították. „Kuinka minusta tuli lastenhoitaja” című regényéből film is készült.
Öcsike az egyetem elvégzése után űrhajósnak jelentkezett, hat évig tartó kiképzés után részt vett egy sikeres Mars űrutazási programban. 2045-ben Svédországban telepedett le és mesterséges élelmiszerek továbbfejlesztésén kezdett dolgozni. Vállalatait 2047-ben eladta, visszavonultan élt feleségével egy földalatti kastélyban, közel a fővároshoz. Hatalmas vagyonát brazíliai esőerdők felvásárlására és megóvására fordította. Környezetvédelmi tevékenységét Nobel-békedíjjal ismerték el 2063-ban.)
Napló helyett 
Hozzászólás