Krupa Sándor: Hallgatom szerelmem

hallgatom szerelmem

nyugodt szívdobogásít

vöröstelli magát köhög

ásítottunk nem kellett volna

ideje szakítani

egymásra egy kis időt

elalszunk egymás hátán

álmodunkban állna

tenni

meghajlítottuk az időt

reggelre visszaöregedve

nincs idő

semmirelit

tél lett szakítottunk

hová lettem

a földből egy falatot



Hozzászólás