fékezek
a kanyart óvatosan beveszem
rögtön hat
édesapámtól örökölt
elektromos kerékpáromon
a gázt tövig húzom
féktávolságon belül megyek
saját magam után
a templom melletti kerékpárúton
sikerül harmincra felgyorsulni
már csak néhány méter hiányzik
hogy utolérjem magamat
rögtön hat
tanár úr ma nem tud jönni
nincs a városban
L. bár harminc fok van
el van havazva
M. határidős
K.- nak nem szóltam
sajnos messze van
I. fel sem vette
fel sem veszem
rögtön hat
csak P. jelezte
hogy jön a szerkesztőségi ülésre
még nem tudja
hogy csak ő lesz ott
ha még én sem
mert késni fogok
nem fogja
érteni
mi ez a fagyizós
áprilisi
Apostolos
tréfa májusban
de nem kések
odaérek ötről a hatra
kérünk fagylaltot
retrót puncsot citromot
kóstolgatjuk ízlelgetjük
mint a jó bort vagy ahogy a jó verseket
szokás
a fagylaltomat az ehető ropogós csővel
és a fémkanállal felváltva eszegetem
a felszolgáló hölgy
hasonlít a húsz éves nagymamámra
Pannikával megbeszéljük
hogy régen Lőrincnél
a gólyás óvoda mellett és Nagy Bélánál
a kórházzal szemben
milyen fagylaltokat lehetett kapni
kérünk üdítőt rostosat
kiderítjük
hogy én a bátyja vagyok annak az Erikának
akit Pannika harminc évvel ezelőtt tanított
az én osztályfőnököm is
K. tanár úr volt
és az egyik iskolában mindketten tanítottunk
beszélgetünk mosolygunk nevetünk
versben érzem magam
mire a hátizsákomból elővenném
a pályázatunkra érkezett verseket
hogy kóstolgassuk ízlelgessük
mint percekkel előtte a puncsot citromot
addigra véget ér
irodalmi rovatunk
szerkesztőségi ülése
néhány lépésre
attól a helytől
ahol ezernyolcszáznegyvenhétben
Petőfi Sándor és felesége
Szendrey Júlia meglátogatták
jászberényi rokonaikat
Napló helyett 
Hozzászólás